fbpx

Egyem vagy ne egyem…? Ez itt a kérdés!

Most akkor margarin, vagy vaj…? Diéta alatt ugyebár nem ehetünk szénhidrátokat. Inkább olíva olaj, semmint napraforgó olaj. Igazából diéta alatt úgyis csak ízetlen, unalmas ételeket ehetek…

Rengetek tévhit, legenda kering az étkezés világáról. Akár fogyni szeretnénk, akár külső okokból keresünk speciális diétát, akár csak egy egészségesebb életre törekszünk, az internet világa kifogyhatatlan a jótanácsokból. De ezek valóban jótanácsok…?

Vaj kontra margarin

A tudomány ismeretei is egyre bővülnek, így fordulhat elő, hogy az álláspontok változnak. Vegyük a vaj-margarin csatát. A vaj az egyik legrégibb élelmiszer, ami állati zsiradékból (tejből, tejszínből) állítják elő. A vajak általában nagy energiatartalommal rendelkeznek, valamint koleszterin – azonban kisebb mennyiségben fogyasztva ez nem jelent semmilyen kockázatot egy egészséges embernél.

A margarin – hasonlóan a vajhoz – szintén zsiradék, azonban növényi lágy olajok keverékéből áll. A legnagyobb ellenérvek az előállítási folyamatra vonatkoztak, amitől magas lett a transzzsírsav-tartalmuk- mára azonban változtak az előállítási technológiák.

A tanulság mindössze annyi – erről a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét is meg lehet kérdezni – hogy kis mennyiségben, kiegészítésként sem a vaj, sem a margarin nem fog megártani. Kis mennyiségben, ugyebár.

Gutén vagy nem glutén?

Napjainkban arról is heves vita szól, hogy milyen károkat okozhat a túlzott szénhidrát fogyasztás – ezek többnyire olcsó és könnyen hozzáférhető energiaforrások, a leggyakorbbi esetben gabonafélék, hüvelyesek magvai, burgonya, rizs, vagy zöldségek.

Számos diéta épül arra, hogy ezeket az anyagokat teljesen el kell hagyni: ez azonban közel sem a legegészségesebb megoldás. A szervezetnek hosszú távon szüksége van a szöveti fehérjék fokozott lebontásához, valamint a só-víz háztartás egyensúlyben tartásához. Természetesen az is számít, hogy milyen szénhidrátot viszünk be a szervezetünkbe. Az élelmi rostok fontos szerepet játszanak az egészségünk megőrzésében – egy gluténmentes diéta során ezek sokszor mellőzésre kerülnek.

Az ajánlott napi rozsbevitel 25-40 gramm, amit nem szabad megvonni a szervezttől. Emellett számos tápanyag is megtalálható a gabonákban, például B-vitamok, E-vitamon, kálium, foszfor, cink. Ha tehát nem szükséges a glutánmentes diéta követése, akkor inkább válasszunk magasabb rozstartalmú szénhidrátokat és kerüljük a feldolgozott, finomított élelmiszereket. Glutén érzékenység esetén is számos megoldás létezik a kellő élelmi rostok pótlására: ilyenek például az alternatív gabonák, mint a cirok, hajdina, köles vagy a quinoa.

Mielőtt diétába fognánk, érdemes egy dietetikussal konzultálni. Keress minket bátran, ha munkatársaidnak szerveznél céges tanácsadást!

Leave a Comment

dietetikusétel-intolerancia