fbpx

A munkahelyi wellbeing történelme

A wellbeing nem csak a magánéletünkben de az irodában is egyre fontosabb szerepet kap. De mikor és hogyan kezdett hangsúlyosabbá válni a munkahelyi jóllétünk fejleszése?

Tekintsünk vissza a legfontosabb mérföldkövekre… egy kis munkahelyi wellbeing történelem következik.

A munkahelyi jóllét első csírái

Michael Rucker wellness szakértő szerint, a munkahelyi jóllét első csírája egészen az 1700-as évekig nyúlik vissza, amikor az olasz fizikus Bernardini Ramazzini, először írt arról, hogy a munkahelyi kitettség milyen hatással van a munkásokra, és elkezdte vizsgálni, hogy a preventív intézkedések hogyan javíthatják a munkavállalók jóllétét.

1810-ben a walesi sociális reformátor Robert Marcus Owen vezette be elsőként a 10 órás munkanapot, megvédve ezzel a munkavállalói jóllétet. Majd 1817-ben még szigorúbbá tette ezt, amikor bevezette a 8 órás munkanapot, és megalkotta a “8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” kifejezést. Az USÁ-ban először szélesebb körben 1914-ben a Ford Motor vezette be Owen 8 órás munkaidő ötletét. 

1832-ben született meg az első könyv az ipari munkások egészségügyi problémáiról Charles Turner Thackrah tollából, aki nyiltan ki merte mondani, hogy a legnagyobb gond abból adódik, hogy a munkáltatók figyelmen kívül hagyják munkavállalóik állapotát, ezzel egészségügyi problémákat okoznak. 

Ezen mérföldkövek ellenére a munkahelyi jóllét egy mellékes dolog volt az 1930-as évek végéig, amikoris megjelentek az Employee Assistance Programok (EAP), azaz a munkavállalót támogató programok. Ekkor még elsősorban csak az alkoholizmus problematikája volt fókuszban. Egészen az 1970-es évekig nem volt túl nagy előrelépés a témában, ennek főként anyagi okai voltak.

A munkahelyi wellbeing prototípusa 1979-ből

1979-ben a Johnson&Johnson’s elindította Live for Life programját, amit azóta is a nagyvállalati munkahelyi wellness programok prototípusaként emlegetnek. A program magábafoglalt fiziológiai felméréseket, amely azt a célt szolgálta, hogy minél több adatot gyűjtsenek munkavállalóik egészségügyi állapotáról. Ennek hatására a vállalat rendszeres támogatást nyújtott munkavállalói számára, egészség, táplálkozás, stresszkezelés témában.

A szakirodalom az 1980-as években kezdte el először használni a munkahelyi wellness program kifejezést. Abban az időben kezdték el vizsgálni, hogy a mozgás milyen hatással van a munkavállalók teljesítményére és egészségi állapotára. Ebben az időben csak a fiziológiai jóllétre fókuszáltak, ignorálva a wellbeing egyéb dimenzióit. (jövő heti blogbejegyzésünk a wellbeing dimenzióit fogja bemutatni). 

Fókuszban a mentális jóllét 

A 80-as évek végén kezdték el felismerni, hogy a mentális jóllét is a munkahelyi wellness stratégia része kéne, hogy legyen. Ekkor kezdték el vizsgálni, hogy a stressz okozta betegségek vagy a depresszió milyen kihatással lehet a dolgozók teljesítményére. 

A 90-es években az Egyesült Államokban elindították a Healthy People 2000 programot. Céljuk az volt, hogy 2000-re javítsák a munkavállalók egészségügyi és mentális állapotát. A program 22 területet határozott meg, melyben támogatást kellett nyújtani a munkavállalóknak, mint juttatás. Köztük volt a táplálkozás, a családtervezés, a mozgás. (Mind a 22 pontot itt éred el.) Egyre több cégvezető ismerte fel azt a tényt, hogy a munkahelyi környezet minősége és hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják munkavállalóik egészségét és jóllétét. 

A Pender modell

1996-ban Nola Pender, teoretikus megalkotta ‘Health Promotion Model’-jét, amely egy új irányt mutatott a munkahelyi wellbeing fejlődésében. Pender modelje egy holisztikus megközelítésből vizsgálja az egyén szükségleteit és kapcsolatát környezetével, ezzel megmagyarázva egészségügyi állapotát. Célja az volt, hogy segítsen az ápolóknak megérteni, hogy egyes tényezők milyen hatással vannak az egészségmegőrzésre. (A Pender modellről többet is megtudhatsz ebből a Youtube videból.)

2000-es évek

2000-ben az USÁ-ban folytatták Healthy People programukat, mely céljául már azt tűzte ki, hogy a vállalatok 75%-a (50 főnél több munkavállalóval rendelkezők) biztosítson egészségügyi támogatási programokat 2010-re, melyeknek 5 elemet kell magábafoglalni: 

  • egészségügyi edukáció, 
  • támogató szociális és fizikai munkakörnyezet,
  • a munkahelyi wellness programok igazgatási szintbe való integrálása,
  • szűrővizsgálatok. 

Az elmúlt 20 évben a munkahelyi wellness óriásira nőtte magát, szinte minden vállalatban megtalálható a wellness programok valamely csírája. A munkáltatók felismerték, hogy ha a munkáltatói jóllét biztosításával jobb eredményeket érhetnek el és csökkenthetik költségeiket is. A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának költséghatékonysági elemzése szerint a munkahelyi egészségfejlesztésbe fektetett egy euró átlagosan 2,5-4 euró megtakarítást eredményez hosszútávon a vállalat számára, mely elsősorban a hiányzásos napok csökkenésének és magasabb munkavállalói telesítménynek köszönhető.

Napjainkban már a wellbeing szolgáltatások és programok széles tárházából válogathatunk, és alakíthatjuk vállalatunk wellbeing stratégiáját. Mi segítünk neked kiigazodni a szolgáltatások útvesztőjében.

Kérj tőlünk ingyenes konzultációt, és segítünk az éves wellbeing stratégiádat kialakítani.

Leave a Comment